Senki ne ijedjen meg, most nem sörrel-tojással-lekvárral felállított, 50 centis zöld-rózsaszín hajcsodával rohangáló könyvtáros nénikre és bácsikra gondolok, hanem egy olyan életérzésre, amely szinte automatikusan jön, ha valaki nagyon beleássa magát a manapság “trendi” folyamatokba (web2, Open-Source stb.).
A Libpunk elnevezés a Steampunk és az Edupunk mintájára jött létre. Előbbinek már hosszú a története (lassan 30 éves), és egy olyan világot álmodik meg magának, ami csupa gőzmeghajtású gépekkel működik, nagyrészt 19. századi, ezen belül pedig főként viktoriánus korszakból ismert elemekkel. Ezt ötvözik aztán fantasyvel vagy science fiction-nel. Viszont mielőtt elkezdek hülyeségeket beszélni, ajánlom Kelt kollégát, aki szakavatott ismerője ennek a történetnek. Az mindenesetre tény, hogy nagyon az egész nagyon menő, és állati jó filmek születnek a hatására.
Az Edupunk kifejezés ezzel szemben még csak alig két hetes, ekkor írta le bejegyzésében Jim Groom ezt a szót. Lényege, hogy csináld magad módszerrel és eszközökkel próbálják fejleszteni az oktatást, úgy mint wikik, podcastek, mashupok stb. A továbbiakban a könyvtárostanároknak ajánlom sok szeretettel ezt a területet.
És akkor jöjjön, hogy mi fán terem az a Libpunk. Kathryn Greenhill a Librarians Matter-en próbálta meg tisztázni a fogalmat. Eddig annyira jutott, hogy kb. olyan könyvtárosok, akik nem szabadalmazott termékeket (Open-Source) használnak, és nem hivatalos, intézeti szövetségekbe tömörülnek, valamint munkájuk eredményét kommunikálják. Pár szempontot azért még összegyűjtött:
- Nem hivatalos (fű alatt szervezett) könyvtáros antikonferenciák
- Scriblio
- SOPAC
- A közösségi könyvtár megvalósítása öt hét alatt kurzus
- Közösségi könyvtáros blogok (Library Garden, Librariesinteract.info)
És persze stb., mert lehet még gyűjteni sok-sok szempontot (vannak is az eredeti bejegyzésben).
Kíváncsi lennék a ti véleményetekre, hogy szerintetek itthoni kontextusban mit jelenthet libpunknak lenni? Blogot írni, RSS-t olvasni, vagy ennél azért többet? (Bevallom őszintén, én amikor olvastam a bejegyzést, magamat ennek éreztem, de nem hinném, hogy az lenne az egyedüli üdvözítő út, ami, ezért is lennék kíváncsi a T. Publikum véleményére.)
Leave a Reply
Additional comments powered by BackType
4 Comments
Szerintem itthon egyelőre a libpunk kb. lefedi a könyvtári bloggernek lenni (kloggernek lenni) fogalmát, plusz azt a pár könyvtárost, aki… tudjuk kiket, na.
Megjegyzem sokat távolodtunk az underground-tól a szekció kapcsán, de még mindig csak kóstolgatjuk a mainstream-et.
Azért imádkozom, hogy soha ne feledjük el, milyen is underground-nak (libpunk-nak?) lenni.
További szempont lehet még a függetlenség. Aki saját tevékenységéért vállalhat felelősséget. Csak őt (nem felettesét, intézményét) ítélik / ismerik el tettéért. Az ilyen szabadon vállalhat közösséget bárkivel, persze többnyire hasonszőrűekkel. Ehhez átlagon felüli tőkére van szüksége (anyagi, kapcsolati, erkölcsi, szellemi — és / vagy).
Hát azért az Edupunktól mi, könyvtárostanárok messze járunk! Még a Web 2.0-val is csak kísérletezgetünk…
De azért köszönjük a bizalmat – meg a reklámot! :)
Még ilyen vonatkozásban nem gondolokoztam magamon, ha meg mégis akkor a “libronin” jutott volna eszembe. Bár mivel általában rendszeresen túllépem munkabeli hatáskörömet és teljesen és állandó jelleggel más véleményen vagyok, mint kolléganőim, de nem vándorlok egyik helyről a másikra, így…
… a kifejezés tetszik.